Szent Márton emlékezetéről, kultuszáról és hagyományáról erdélyi, valamint európai vonatkozásban második alkalommal szervezett konferenciát az Erdélyi Szent Márton 
Kulturális Központ Egyesület február 20–21. között, a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyén. A rendezvényen budapesti, szombathelyi, szentendrei, pozsonyi, kolozsvári, valamint szegedi meghívottak is részt vettek. Községünket Birtalan Sándor, Czikó László, Gergely András és Bodó Ágota képviselte.
Február 20-án, pénteken a résztvevők Szamosújvár utcáin sétálva betekintést nyerhettek a gazdag múltú város történetébe. Meglátogatták az örmény templomokat, felkeresték az emlékhelyeket. A várostörténeti sétát követően Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette az alapítvány szerteágazó,  értékmentő tevékenységét. Ezt követően Dobos János, művésznevén John P. Drummer, Trianon küldetés című legújabb kötetét mutatták be. Végül Miklós Ferencz egyesületi tag az Ablak a múltra című fotókiállítást ismertette, amely egyben az Erdélyi Szent Márton Kulturális Központ Egyesület tevékenysége is. Bemutatta Szépkenyerűszentmárton múltját és jelenét, valamint európai és erdélyi Szent Márton-ábrázolásokat, köztük csíkszentmártoni képeket is. Szombaton a konferenciát Felszegi Imre, az Erdélyi Szent Márton Kulturális Központ Egyesület elnöke nyitotta meg. Őt követte Fábry Szabolcs János konzul, aki köszöntőbeszédében kiemelte Szent Márton örökségének fontosságát. 
A konferencián nyolc előadás hangzott el, amelyek néprajzi, hely- és művészettörténeti, valamint vallási szempontból közelítették meg Szent Márton kultuszát.
Az első előadó Orbán Róbert, a magyarországi Szent Márton-szervezet elnöke volt, aki Szép állat a liba címmel a Márton-napi hagyományban a lúd szerepét ismertette. 
Őt követte Prikler Szilvia Beatrix, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóság vezetője, aki bemutatta a halászi Szent Márton-napi 
„csingislovas” felvonulást, a csengőkkel, fűzérekkel és színes szalagokkal díszített lovasszekerekkel zajló hagyományos eseményt. Harmadik előadóként községünk plébánosa a csíkszentmártoni templomról, az 500 éves Mária-szoborról és annak történetéről tartott előadást. Ezt követően a pozsonyi Szent Márton-dóm történetéről és a koronázási szokásokról beszélt Szűcs Ervin, a felvidéki Via Santi Martini képviselője. A következő előadás ismét erdélyi vonatkozású témát érintett, Pál Emese művészettörténész Szent Márton és az erdélyi örmények kapcsolódási pontjait tárgyalta, kitérve a szamosújvári örmény templomban található, Szent Márton szoborra is. Ezt követően Károlyi Attila tanár Bálint Sándor és Szent Márton című előadásában felidézte a közismert kutató Ünnepi kalendárium című művéből a lúd motívummal kapcsolatos részeket, valamint ismertette a hallgatósággal, hogy Szegeden és környékén milyen helynevek és templomcímek őrzik a Szent Márton-tisztelet emlékeit. Wachterné Lakatos Ágnes hitoktató, a szombathelyi Szent Márton Európai Kulturális Útvonal képviselője egy különleges festményt mutatott be, amelyen Szent Márton több ábrázolásban is megjelenik. Végül pedig Koncz Attila, az MCC Kolozsvári Képzési Központ kutatótanára átfogó szempontból közelített a Szent Márton-úton is aktuális témához, a zarándokturizmushoz. Az előadásokat követően a program Válaszúton folytatódott, ahol elsőként a Kallós Zoltán Alapítvány múzeumához kalauzolták a résztvevőket, amelyet a néprajzkutató gyűjteményéből rendeztek be. Ezt követően a Bánffy-kastély épületét látogatták meg, ahol szakszerű idegenvezetéssel járták be a kastély tereit, megismerve a család történetét és az épületnek a történelmi korok hatására bekövetkezett többszöri funkcióváltásait. A kétnapos rendezvény kiváló alkalmat teremtett a Szent Márton hagyományát őrző települések és szervezetek találkozására, eszmecseréjére, valamint a jó gyakorlatok megosztására. Örülünk, hogy mi is belekapcsolódhattunk ebbe a körfogásba.

Bodó Ágota