Földrajzi elhelyezkedés

Csíkszentmárton Erdély délkeleti részén, az Olt völgye hármastagoltságú Csíki medencéjének alcsíki felén, annak keleti részén fekszik, alcsík központjának számító nagyközség, 1850-től hosszú ideig járási székhely, volt papírmalma, gőzmalma és több fűrésztelepe. Északi kijáratánál folyik el a Fiság vize, keleti szegélyén a Keleti-Kárpátok dombvonulatához simul, nyugatra a Nagymező termékeny területével határos, ami déli irányba is beívelődve övezi Szentmárton és vele egybeépűlt Csekefalvának belterületét. A település tengerszint feletti magassága 600-750 méter, de a keleti hegyvonulatok, a községhez tartozó havasok némelyike meghaladja az 1500 métert csakúgy, mint a déli csúcsok vagy akár a Hargita vonulata, Alcsík hegyei. Ez a zárt medence csak szűk átjáró szorossal kapcsolódik a középcsíki, illetve délen a háromszéki területekhez.
Csíkszentmárton egyházközségként az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel először de Sancto Martino néven. Már a XII. században, faluközösségben éltek itt székelyek. A pápai tizedjegyzékek csak a templomos falvakat sorolják fel, 1333-tól így szerepel Csíkszentmárton is.
Csekefalva a Cseke család után viseli nevét. A hagyomány szerint Cseke Körös székely vitéz 1061-ben I. Béla király üldözése elől menekülve telepedett ide, a végekre.
Szentmárton megelőző neve nem maradt fenn, ugyan a hagyomány őrzi egy Pálfalva nevét, amely valahol a mai falu keleti kijáratánál a hegyek felé húzódott meg a patakvölgy fejében, de ennek tárgyi bizonyságáról semmilyen anyag nem került elő. A hagyomány bizonyos helynevekkel úgymint Csaba pataka, csaba völgye, Csaba dombja hozza kapcsolatban a korábbi Csaba faluja, vagy Csabafalva névvel, s bár a Csaba családnév ismeretes volt, semmi bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy az 1756 körül férfiágon kihalt Csaba nemzetség lett volna a település névadója.
Általában a település formáját a földrajzi adottság, az ember gazdasági és társadalmi igénye, a falu, az utca, az élet képe határozza meg, ezen belül az épületek egymáshoz való kapcsolata. Csíkszentmárton, Csekefalva falurészek települése elsősorban úgy jelenik meg, mint vérségi kötelékben alapuló kis önálló egység. A mai utcák, vagy a sajátságos nevet viselő falurészek, szerek ezeknek bizonyítékai. Az építkezéseknél általában a rendelkezésre álló fenyőboronát hasznosították, abból rótták gerezdbe a lakóházat, a sütőházat, a gabonást, a csűrt és istállót. A nagy családi telken a házat a telek mélyére építették, csak a később emelt házakat igyekeztek bizonyos sorba, a fiaknak építeni.
A falunak heti vásárai szombaton voltak (ma is így van ez), évente kétszer pedig sokadalma volt.
Csíkszentmártonhoz tartozik Úzvölgye település. A századelőn majd ezer lelket számláló településen ma már csak öt ember él. Itt található a Magyar Honvédség által 1942-ben épített kaszárnya-épületegyüttes, mely 2006 tavaszán került ismét a Hargita Megyei Táborigazgatóság ügykezelésébe. Ez a sok jobbat megért gyönyörű völgy ma igen elhanyagolt állapotban, letarolva, lepusztulva várja a segítő szándékúakat. Ahogy azt dr. Szabó József János hadtörténész mondta, ott kézzel fogható a történelem, lépten nyomon találni agyú ütötte gödröt vagy repesz találta fát.

Scroll Up